Cookie-k

Mint tudjuk, csodák márpedig nincsenek…  Az országos kispályás floorball diákolimpia budapesti elődöntőjének megnyerése után a törökbálinti döntőre csapatunk favoritként érkezett… volna, ha… de a sportban ez két teljesen  felesleges  szó, ezért inkább azt mondhatjuk, hogy két alapemberünk hiánya – síelés ill. családi program miatt – nagyon minimálisra csökkentette esélyeinket. Szalai Kristóf (8.b)és Hotz Erik (7.a) mellett három olyan játékos vállalta a részvételt, akik  már vagy még nem  floorballoznak aktívan - Aradi Norbert és Aradi Márk (8.b) ill. Sőti Dániel(6.b)  Átlagéletkorát tekintve legfiatalabb csapatunk így  is derekasan helytállt a náluk 2-3 évvel idősebb középiskolások mezőnyében, és egészen kevés hiányzott, hogy éremért játszhassunk. A hentes-mészáros szakképesítésre hajtó Dunaújvárost 3:0 után még hagytuk egyenlíteni, de a győztes gólt mi szereztük, a paksiak ellen is 3:0-ra mentünk,  4:3-ra már ők vezettek, s bár végül sikerült az egyenlítés, félő volt, hogy a pontvesztés miatt a  végső gólkülönbség nem nekünk kedvez majd. A későbbi bajnok szolnokiakkal nem is tudtuk tartani a lépést, így az 5. helyért játszhattunk Miskolc ellen. Itt is 2:0-s előnyt vesztegettünk el, de a végén Kristóf és Márk higgadt büntetőivel győztesen és országos ötödikként hagyhattuk el a pályát, amiért ez a csapat minden elismerést megérdemel.